(forrás: MEEVET)

Tisztelt Kollégák!

A regisztrált szerelői működéssel rendelkező kört érintő, aktuális információkat szeretnénk megosztani Önnel.

A MEEVET honlapon az E.ON hírek menüpontra kattintva elérheti ezt a dokumentumot.

Hírek (meevet.hu)

Az elkészített dokumentumok rövidek, tömörek, lényegre törőek, kinyomtathatóak.

Elosztói engedélyesi és kivitelezői oldalról merültek fel kérdések, ezekre szeretnénk az alábbiakban válaszokat adni.

Tartalom:

  1. A vezérelt méréshez használandó vezetékek 32 A-ig 6 mm2-es legyen. Az RKV utáni felhasználói mért vezeték is 6 mm2-es legyen 32 A-ig.
  2. A nulla sorozatkapocs legyen nagyobb, ne kelljen
  3. egymáshoz fűzni őket. A szerelői visszajelzések szerint nem elég a kapcsok száma, úgy lenne csak elég, ha a mérőn átmenne az üzemi nulla vezető.
  4. Légkábeles csatlakozóvezeték esetén, ha egyéb tarifával szeretnénk bővíteni a mérőhelyet, akkor egy csatlakozó főelosztó beépítésével és a mindennapszaki, valamint az új tarifális mérés onnan történő megtáplálásával működhet-e egy új rendszerengedélyes fogyasztásmérő szekrény telepítése?
  5. Vezérelt mérésről H tarifás mérésre történő áttérés szekrény csere nélkül megoldható?
  6. Csatlakozó vezetéken lehet egy DSO által beépített toldás, ami nem befolyásolja a csatlakozási pontot, a tulajdonjogi határt.
  7. Ideiglenes csatlakozásra milyen tartószerkezet elfogadott? 1+1 év az ideiglenes csatlakozás. A standard fa oszlop mellett kandeláber, 150×150 mm-es fa oszlop vagy egyéb megfelelően állékony megoldás is jó lehet?
  8. Hensel HB3000-U szekrényben a csatlakozó csőadapter elhelyezése a szerelői visszajelzések alapján a csatlakozó főelosztó alsó felében megoldott, ami miatt nehéz a vezeték bevezetése. A regisztrált szerelők szerint máshol nem sima az oldalfal felülete, ezért nem lehet az IP44 biztosítása mellett a csőadaptert felhelyezni. A kismegszakító csapó fedél nem jó helyen van, ha jobb oldalra kerülnek a kismegszakítók, akkor nem lehet azokat kezelni. Lehet egy, de nagyobb kezelőajtó?
  1. A vezérelt méréshez használandó vezetékek 32 A-ig 6 mm2-es legyen. Az RKV utáni felhasználói mért vezeték is 6 mm2-es legyen 32 A-ig.

A kiadott segédletek tartalmazzák a fenti elvárást a mérőhelyekre és a szekrénygyártók is 6 mm2-es vezetékcsomaggal szállítják a vezérelt szekrényeiket.

Méretlen vezetékekre az elvárás új rendszerengedélyes szekrények esetében:

Regisztrált szerelői kézikönyv elvárása vezetékek keresztmetszetével kapcsolatban:

A vezetékek keresztmetszete a fázis és nullavezetőknél alapesetben megegyezik. Ettől eltérően a nulla és a PEN vezetők keresztmetszete esetenként eltérhet, ezen vezetők nagyobb keresztmetszetűek lehetnek. A mért fővezeték keresztmetszete ne legyen kisebb, mint a méretlen fővezetéké.

  • Al vezető: legalább 16 mm2.
  • PEN vezető: legalább 10 mm2.
  • Méretlen fővezeték, egy felhasználó: legalább 6 mm2.
  • Méretlen fővezeték, több felhasználó: legalább 10 mm2.
  • Mért fővezeték: legalább 6 mm2.
  1. A nulla sorozatkapocs legyen nagyobb, ne kelljen egymáshoz fűzni őket. A szerelői visszajelzések szerint nem elég a kapcsok száma, úgy lenne csak elég, ha a mérőn átmenne az üzemi nulla vezető.

A regisztrált szerelők és a szekrénygyártók felé is az a kommunikáció ment ki korábban, hogy új telepítés során a mérőn nem mehet át az üzemi nulla vezető, a mérő csak egy működtető nulla vezetőt kap. A gyártók ennek megfelelően méretezték a szekrényekben a sorozatkapcsokat, így elméletileg elégségesnek kellene lennie. A 2022 október 6-ai gyártói egyeztetésen jeleztük a gyártóknak, hogy vizsgálják felül a szekrényeket (előzetesen több jellemző hibát is megküldtünk nekik, köztük ezt is) 2022 év végéig, és ahol szükséges, ott építsenek be több csatlakozásra képes nulla sorozatkapcsot.

Az üzemi nulla vezetővel kapcsolatban korábban a reg. szerelőknek az alábbi tájékoztatást adtuk:

  • Az új fogyasztásmérő szekrények a fogyasztásmérők működtető nulla vezetőjét biztosítják.
  • A fogyasztásmérőn átmenő üzemi nulla vezető nem támogatott a rendszerengedélyes fogyasztásmérő szekrényekben.
  • Új csoportos mérőhelyek tervezése esetén működtető nullát kell tervezni.
  • Csoportos mérőhelyek felújítása esetén szintén működtető nullát kell tervezni.
  • Meglévő társasházi környezetben történő egy felhasználási hely felújítása, vagy mérőszekrény cseréje esetén az eredeti állapot fenntartható.
  1. Légkábeles csatlakozóvezeték esetén, ha egyéb tarifával szeretnénk bővíteni a mérőhelyet, akkor egy csatlakozó főelosztó beépítésével és a mindennapszaki, valamint az új tarifális mérés onnan történő megtáplálásával működhet-e egy új rendszerengedélyes fogyasztásmérő szekrény telepítése?

Igen, működhet. A korábban kiadott segédlet tartalmazza az erre irányuló elvárásokat.

Üzemben lévő mindennapszaki fogyasztásmérő szekrény mellé vezérelt, H tarifa vagy autó töltő bővítés:

  • Oldalsó irányú átvezetés, összeköttetés a mérőhelyek fogyasztásmérőt tartalmazó, illetve mért oldali terei között nem szabad.
  • A csatlakozó főelosztóból kell az új fogyasztásmérő szekrényt megtáplálni.
  • Ha nincs csatlakozó főelosztó, akkor olyan fogyasztásmérő szekrényt kell telepíteni, ami alkalmas a mindennapszaki és az igényelt árszabás mérésére.
  • Ha nem áll rendelkezésre földbeásható szekrény alternatíva adott árszabás esetén az utólagos telepítéshez, akkor elfogadott a rendszerengedélyes felületszerelt szekrény használata földbeásható szekrénybe történő beépítéssel a meglévő fogyasztásmérő hely mellé.
  • Ügykezelés az Elosztói Engedélyesek üzletszabályzata szerint.
  1. Vezérelt mérésről H tarifás mérésre történő áttérés szekrény csere nélkül megoldható?

Megoldható a mérő cseréjével, a vezérlő készülék leszerelésével és a vezérlő készülék kábel kivezetésének maszkolásával.

Többletigénye esetén, az alábbiakat figyelembe kell venni:

a) amennyiben a meglévő és az igényelt teljesítmény kielégítésére a csatlakozóvezeték, méretlen vezeték, mért fővezeték alkalmas és

b) a fogyasztásmérő hely kialakítása, valamint annak közvetlen környezete szemrevételezés alapján megfelel a csatlakozás létesítéskor érvényes műszaki, biztonsági követelményeknek és

c) a regisztrált szerelő – a kivitelező nyilatkozat alírásával – kinyilatkozta, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és műszaki biztonsági követelményeknek, akkor a többletigény kielégítésének nincs műszaki akadálya.

Maszk:

A HENSEL által elérhető és rendelhető már egy olyan plombálható maszk, amivel a korábbi vezeték kivezetések lefedhetők.

  • Maszk HENSEL cikkszáma: HB EP takaró
  • Megnevezése: Vezetékátvezető nyílás takaró klt., 10 db

A mellékelt segédlet tartalmazza a rendeléshez szükséges információkat a további szükséges fogyasztásmérő szekrény pótalkatrészekkel együtt.

  1. Csatlakozó vezetéken lehet egy DSO által beépített toldás, ami nem befolyásolja a csatlakozási pontot, a tulajdonjogi határt.
  • Ha nincs teljesítménybővítés, de a regisztrált szerelő azt látja, hogy a csatlakozó vezetéken van kötés, akkor a csatlakozó vezetéket a DSO ingyen kicseréli.
  • Karbantartás, korszerűsítés keretében a DSO húzza be az új csatlakozó vezetéket, de előfordul, hogy ezt nem tudja megtenni korlátozó tényezők miatt. Ilyen esetben hallgatólagosan a regisztrált szerelő húzza be a csatlakozó vezetéket és feltekerve ott hagyja, amit később a DSO az oszlopon beköt.
    • Lehetne legalizálni ezt a tevékenységet, hogy a regisztrált szerelő is legyen jogosult a csatlakozó vezeték behúzására?
    • A régi csatlakozó vezeték kikötését meg kell oldani, nehogy balesetveszély lépjen fel, amire már volt korábban példa.
    • Ideiglenes kötés szigetelésére a szig-szig szigetelés elfogadott?
    • Dokumentáltan kell megtörténnie a csatlakozó vezeték regisztrált szerelői részre történő átadásának.

Alapelvek:

  • Csak a MEKH felé jelzett és engedélyezett kiszervezet tevékenység adható ki 3. félnek. A kiszervezett tevékenységeket közbeszerzési eljárás keretében kell versenyeztetni  ebből eredően ezen tevékenység nem adható ki regisztrált szerelőnek! Alapvetően a fogyasztói csatlakozó és/vagy KÖF és KIF kiépítést végző kivitelezői kör az, akik teljes jogi megfelelősség mellett megbízhatóak elosztói engedélyeshez rendelt közvetlen hálózati tevékenység elvégzésére. Főleg nem támogatott a regisztrált szerelők felé, mivel az E.ON – regisztrált szerelő között anyagbiztosítás szerződésben nem rögzített, sztenderd elszámolási eljárás köztünk nincs, valamint ezen tevékenység – kiemelném a munkadíját a regisztrált szerelőnek – fogyasztó felé nem terhelhető!
  • Amennyiben erre van igény célszerű pl. ezen tevékenységet a fogyasztói csatlakozó kiépítést végző vállalkozói pályázatba felvenni és ezáltal legalizálni

Vezetéktoldás – tulajdoni határ kapcsán összefoglaló:

Előzmények:

Tulajdonjogi határ, – a csatlakozási pont.

  • Az évtizedekkel ezelőtt létesített csatlakozás esetén, amikor nem áll rendelkezésre egyik félnél sem a csatlakozási pontot tartalmazó szerződés, akkor a vonatkozó MSZ 447 szabvány, csatlakozási pontra vonatkozó követelményeit javasolt irányadónak tekinteni, amelynek lényege a következő.
  • Kezdetben a csatlakozás csupasz szabadvezetékkel létesült a létesítési idején érvényes MSZ 447 szabvány szerint. Ez esetben a csatlakozási pont a tetőtartónál, falitartónál létesített áramkötéseknél van, amely egyben a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat kezdőpontja.
  • Később (kb. a 90-es években) program indult a csupasz csatlakozóvezeték szigeteltre történő cseréjére. Ekkor a méretlen fővezeték felújításának hiányában (a fogyasztó nem végeztette el a kis átmérőjű fővezeték cső cseréjét és ezért nem lehetett a csatlakozóvezetéket a fővezeték csőbe behúzni a mérőig) a hálózati engedélyes összetoldotta a csatlakozóvezetéket a tetőtartónál, falitartónál a meglévő méretlen fővezetékkel. Ezt a vonatkozó szabvány megengedte. Ezáltal a korábbi tulajdonjogi határ/csatlakozási pont nem változott.
  • A csatlakozási pontnál létesített kötéseket a hálózati engedélyes létesítette.
  • A jelenlegi, hatályos szabvány a következőképpen rendelkezik (MSZ 447:2019):

1.3. Csatlakozási pont: a jogszabály szerint.

A csatlakozási pontot képezhetik a csatlakozás módjától függően:

  • a csatlakozó főelosztó közcélú hálózat felőli kapcsai,
  • vagy a tetőtartón, falitartón vagy falihorognál lévő fázisvezető-kötések.

A fentiek alapján a csatlakozó vezetékben a toldás nem tiltott, alapvetően elfogadott – elsősorban hálózat átépítés, üzemzavari beavatkozás stb. esetekben. Ettől függetlenül „automatikusan” tulajdonihatár nem változik!

Mivel kérdésre: igen a standardizált kötőelemek alkalmazhatóak, megfelelő átfedésű keresztmetszetű szerelvények használhatóak. Természetesen mérlegelendő a meglévő megmaradó vezeték meglévő keresztmetszete és előírt és elvárt „elmenő” keresztmetszetnek ilyen esetben is teljesülni kell + a megfelelő szigetelés meglétének állapota is ellenőrizendő – itt a fogyasztói felszólítás és/vagy kikapcsolás egyedileg mérlegelendő!

A regisztrált szerelő az új csatlakozóvezeték előkészítését elvégezheti úgy, hogy a szükséges védőcsövezést, behúzó dobozokat, behúzó szalagot telepíti. Csatlakozó vezetéket a regisztrált szerelő nem húzhat be, a csatlakozót nem helyezheti át. A csatlakozó vezeték behúzása és bekötése a hálózati engedélyes kompetenciája. A regisztrált szerelő a csatlakozási pont előtt nem dolgozhat.

  1. Ideiglenes csatlakozásra milyen tartószerkezet elfogadott? 1+1 év az ideiglenes csatlakozás. A standard fa oszlop mellett kandeláber, 150×150 mm-es fa oszlop vagy egyéb megfelelően állékony megoldás is jó lehet?

Az UT-347 utasítás 3.5 Ideiglenes csatlakozás pontja alapján:

Az előre meghatározott időtartamra vonatkozó felhasználói igények esetén, ugyanazokat a műszaki biztonsági követelményeket kell irányadónak tekinteni, mint amelyek a végleges – előre nem meghatározott időtartamú szerződéssel kötött – igények kielégítésére vonatkoznak.

Ideiglenes berendezést biztonsági szempontból a végleges berendezésekre előírt szabályoknak megfelelően kell létesíteni, megengedhető azonban a berendezés üzemidejének megfelelően csökkentett élettartamú készülékek, gépek és feliratok alkalmazása, továbbá a kezelési kényelem és tetszetős megjelenés szempontjaitól eltérő kivitel.

Az elosztói engedélyesek az ideiglenes csatlakozáshoz – szabadvezetékkel történő kialakítás esetére – a Regisztrált Villanyszerelő Kézikönyv-ben az alábbi jogos igényeiket fogalmazták meg, amely a kézikönyv 129. oldalán található:

Ideiglenes csatlakozás szabadvezetékkel

Ideiglenes csatlakozás létesítésénél az elosztói engedélyessel történt előzetes egyeztetés alapján, a felhasználó költségére kell a csatlakoztatni kívánt vezetéket megvalósítani.

A segédoszlopot a felhasználó (regisztrált vállalkozó) biztosítja, építi ki. A faoszlop legyen újszerű, korhadástól, madár vájta lyukaktól, furkálástól mentes a szabványnak megfelelő. A repedések a szabványban megengedettet mértéket ne haladják meg.

Az oszlop életkora legyen az adattábláról vagy beütőszegről leolvasható és ne haladja meg a 10 évet.

„Ideiglenes csatlakozást kérő: az a leendő rendszerhasználó, aki határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó hálózathasználati szerződést kíván kötni. A 12 hónapnál nem hosszabb időre kötött villamosenergia vásárlási szerződés egy alkalommal, 12 hónapnál nem hosszabb időtartamra meghosszabbítható.

A faoszlop és a gyám műbizonylattal rendelkező legyen.

Vezeték feszítés, vagy 15 foknál nagyobb iránytörés esetén a faoszlop nem lehet hosszabb mint 7 méter (erősített eG nagy gyámra szerelt vezeték tartó oszlop esetén a faoszlop lehet 7 méternél hosszabb is).

A 7 méteres faoszlop fejátmérője legalább 14 cm legyen.

A gyám akkor hagyható el, ha 1 évnél nem hosszabb az ideiglenes vételezés időtartama és a feszítési köz nem haladja meg a 8 m-t. A segédoszlopot telekhatártól 1 m-re lehet elhelyezni, ha segédoszlopon van a mérés.

  1. Hensel HB3000-U szekrényben a csatlakozó csőadapter elhelyezése a szerelői visszajelzések alapján a csatlakozó főelosztó alsó felében megoldott, ami miatt nehéz a vezeték bevezetése. A regisztrált szerelők szerint máshol nem sima az oldalfal felülete, ezért nem lehet az IP44 biztosítása mellett a csőadaptert felhelyezni. A kismegszakító csapó fedél nem jó helyen van, ha jobb oldalra kerülnek a kismegszakítók, akkor nem lehet azokat kezelni. Lehet egy, de nagyobb kezelőajtó?

A korábbi szerelési tesztek során tettünk javaslatot a szekrény bekötésének javítására. A képeken jól látható, hogy a szekrény oldalfala sima, a csőadaptert szabadon lehet mozgatni. A gyártói szerelési, üzembe helyezési utasítás már ezen elveknek megfelelően készült el.

A kezelőajtóból a legnagyobb méret került beépítésre. Jeleztük a gyártónak az igényt, de nagyobb ajtó beépítését nem fogják tudni egyelőre megoldani. A kismegszakító csapófedelet viszont nagyobbra fogják tudni cserélni és a 2023-as gyártású fogyasztásmérő szekrényeket már így fogják szállítani.

A kezelőajtóból a legnagyobb méret került beépítésre. Jeleztük a gyártónak az igényt, de nagyobb ajtó beépítését nem fogják tudni egyelőre megoldani. A kismegszakító csapófedelet viszont nagyobbra fogják tudni cserélni és a 2023-as gyártású fogyasztásmérő szekrényeket már így fogják szállítani.