A rendszeres karbantartás célja, hogy legalább 40 évig problémamentesen, biztonságosan üzemeljen a Társasház elektromos hálózata élet és vagyon megóvás mellet.

1.) A rendszeres karbantartás az összekötő-berendezés üzemeltetőjének a feladata, hogy el legyen végeztetve alumínium vezetékek esetében az első karbantartás a beüzemelés után 60-80 napon belül, majd időszakosan az alábbiak szerint réz vezetőkkel megegyezően. 32 Ampernál nagyobb áramkorlátozóval védett vezetékeken 3 évente, kisebb áramkorlátozóval védett vezetékeken 6 évente a beüzemelés után.

2.) A karbantartást végző személyek kizárólag a MSZ 1585:2016; szabványok és 40/2017 (XII. 4.) NGM rendelet, 2012. évi I. törvény a munkatörvény, 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról, jogszabályok betartása mellett A MEEVET – nél ajánlott regisztrált szerelő végezheti az áramszolgáltatóval egyeztetve. Az Összekötő berendezés karbantartását megelőzően az áramszolgáltatónál meg kell kérni – lehetőleg írásban – a plomba bontáshoz az engedélyt. Tisztázni kell a mindenkori áramszolgáltatói üzletszabályzata szerint, hogy milyen költséggel és ki a költségviselője a vissza plombálásoknak.

A karbantartást, a munkaterület átadás – átvételt jegyzőkönyvben, a rögzítést követően lehet megkezdeni. A munka végeztével is kell a munkaterület átadás – átvételt írásban rögzíteni dátummal és időponttal.

 

3. ) Az összekötő berendezés karbantartását nagy gondosság mellett kell végezni. Munkavégzés közben váratlan üzemzavart a közcélú hálózatban, csatlakozóberendezésben, valamint az összekötő berendezésben sem szabad okozni. A közvetlen életveszélyt jelentő berendezéseket azonnal le kell választani a hálózatról. A visszakapcsoláshoz rendkívüli villamos biztonsági felülvizsgálatot kell végezni a javított villamos berendezésen, 40/2017 (XII. 4.) NGM rendelet jogszabály szerint.

4.) Karbantartás technikai lépései:

  • Szemrevételezés: – vizsgáljuk a burkolatok, szigetelések épségét, hőkamerás felvétellel a melegedéseket, túlzott párásodás meglétét, -okának kiderítését, – esetleg annak szellőzésén javítani egy szellőző membrán beépítéssel. EPH bekötések állapotát, pl.: történt e víz – gáz fűtéscső szerelés, ami után helyre kell állítani a bekötéseket.

  • Kötéspontok: a fővezetéki sorkapcsok, V kengyel csavarjainak ellenőrzése -utána húzása. A terméken feltüntetett nyomatékkal beállított nyomaték kulccsal kell újra húzni a kilazult kötéseket. A nyomatékkal lehúzott csavarokat dokumentálni kell a karbantartási naplóban. Amennyiben a bekötési ponton nem található jelölés a megengedett nyomatékokra, akkor az általánosan az alábbi nyomatékkal kell meghúzni a csavarokat.

    M5 2,4-3 Nm

    M6 4,5-5,4Nm

    M8 8.3-13 Nm

    M10 20-26 Nm

    M12 40-45 Nm

  • Műszeres ellenőrzés:

    Védő vezetők folytonosságát méréssel is ellenőrizzük.

    Földelő bevezető: hatásosságát méréssel kell ellenőrizni az MSZ 447: 2019 szabvány alkalmazásával (10 Ohm a megengedett legnagyobb érték) rossz mérési eredmény kiértékelésekor szükség szerint új földelőszondákat, lehetőleg V2 anyagú mélyföldelők telepítésével kell javítani.

    Szigetelés vizsgálatot kell végezni a berendezésen kalibrált műszerrel.

  • Túláramvédelmi szervek: azok értékeit, megfelelő beállítását ellenőrizni kell.

  • Tűzeseti kapcsoló, szakaszkapcsolók, szakaszoló biztosítók működését próba kapcsolásokkal kell ellenőrizni.

  • Túlfeszültség levezető állapotát is ellenőrizni kell, szükség szerint cserélni az elhasználódott modult.

  • A karbantartási munkák után ellenőrizni kell a feszültségeket a fogyasztói hálózaton, fogyasztásmérőn lévő kismegszakítók felkapcsolt állapotát. A munka befejezését az áramszolgáltatónak jelenteni szükséges és plomba pótlásokat meg kell kérni.

5.) Karbantartási napló:

A karbantartásokat érdemes a villamos biztonsági felülvizsgálatokkal együtt elvégezni.

  • A karbantartásról naplót kell vezetni, amiben szerepel a vizsgált berendezés terjedelme (jogi határok)
  • A karbantartást végző személyek neve és beosztása.
  • A karbantartás, javítás időtartalma.

  • Feltárt hibák, javítások pontos helye, elvégzett műveletek.

  • Nyomatékkal lehúzott kötések listája.

  • Szigetelés, védővezetők méréséről a mért adatok.

6. ) Elsősegélynyújtás áramütéses balesetnél:

Az áramkörből kiszabadítást követően, minden mást megelőzően el kell kezdeni.

Az áramkörből kiszabadítás után meg kell vizsgálni a balesetet szenvedőt és szükség esetén segítséget kell kérni hangosan pl.: Segítség baleset történt! A segítőt egyértelmű utasítással kell kérni, hogy pl.: Maga hívjon mentőt…, vagy ha nincs segítség, hívni a segély hívó számot: 112 -őt kihangosítva, hogy az újraélesztést meglehessen kezdeni amennyiben tapasztalható a szívmegállás.

Az újraélesztést azonnal el kell kezdeni szívmegállás esetén!

A Karbantartó párosnak kötelezően gyakorlottnak kell lennie a műszaki mentés és elsősegély nyújtás terén. Ezek ismerete nélkül nem kezdheti meg a karbantartást.